Egy rejtőzködő kiállítás vége.
Budapest
„Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.”
(William Shakespeare)
Lekerültek az utolsó képek is a budapesti Pótkulcs faláról. Az egy hónaposra tervezett tárlat lassan állandó kiállítássá kezdte kinőni magát.
Először is köszönöm mindenkinek aki a rövid kis életéből szánt pár percet a képekre.
Köszönöm a Budapesti Pótkulcsnak,a lehetőséget, Marozsán Ferencnek a technikai segítséget, Orcsik Rolandnak az irodalmi megnyitót, a Pesti Portré Kft.-nek az egész évben nyújtott támogatásért, Závodszki Rékának, Engi Katalinnak, Szabó Károlynak, és Nagy Attilának a képek elhelyezésében nyújtott segítséget.
„Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.”
(William Shakespeare)
Lekerültek az utolsó képek is a budapesti Pótkulcs faláról. Az egy hónaposra tervezett tárlat lassan állandó kiállítássá kezdte kinőni magát.
Először is köszönöm mindenkinek aki a rövid kis életéből szánt pár percet a képekre.
Köszönöm a Budapesti Pótkulcsnak,a lehetőséget, Marozsán Ferencnek a technikai segítséget, Orcsik Rolandnak az irodalmi megnyitót, a Pesti Portré Kft.-nek az egész évben nyújtott támogatásért, Závodszki Rékának, Engi Katalinnak, Szabó Károlynak, és Nagy Attilának a képek elhelyezésében nyújtott segítséget.
Megjegyzések