Az ablak

(Esztergom)


Fotó: Sándor László ©



Fotó: Sándor László ©



After Crying - Noktürn
Tárt ablakom képtelenség.
Kék űr suhan rajtam át.
Hűs, tiszta tó tükre lennék,
de mégis fúj a szél tovább.



Fáradt remény - ritka vendég -
ártatlanul tétováz.
Nem szól, és bús arca sem szép,
de vágyaimra ő vigyáz.


Múló sötét,
összetörhetsz még !
Elvakíthatsz még !
Megszólít a csend:

Nézd, mennyi szél fútta lélek !
Csillagtalan, zárt világ.
Hány sóhajom semmivé lett,
mégis lélegzem tovább.







Megjegyzések