Egy rejtőzködő kiállítás vége.

Budapest

„Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.”
(William Shakespeare)

Lekerültek az utolsó képek is a budapesti Pótkulcs faláról. Az egy hónaposra tervezett tárlat lassan állandó kiállítássá kezdte kinőni magát.

Először is köszönöm mindenkinek aki a rövid kis életéből szánt pár percet a képekre.












Köszönöm a Budapesti Pótkulcsnak,a lehetőséget, Marozsán Ferencnek a technikai segítséget, Orcsik  Rolandnak az irodalmi megnyitót, a Pesti Portré Kft.-nek az egész évben nyújtott támogatásért, Závodszki Rékának, Engi Katalinnak, Szabó Károlynak, és Nagy Attilának a képek elhelyezésében nyújtott segítséget.



Megjegyzések